IST - Institute of Skiing Technology | IST - Institute of Skiing Technology

Az IST a síelés és a téli sportok szakmai hátterével foglalkozó intézet.

Elsődleges feladata a síoktatóképzés, szakemberképzés, illetve a szakmai tudásbázis fejlesztése, gondozása. Működtetéséért jól képzett, gyakorló síoktatók felelősek. Szervezetileg a Skiculture Kft. áll mögötte.

Fizikailag a téli időszakban Mátraszentistvánban, a Síkultúrházban működik, virtuális székhelye az interneten található, az academy.skiculture.eu oldalon.

Magyarországon a síelés és snowboardozás az egyik legnagyobb lélekszámú és legrégebbi tömegsport, amely mögött nemzetközi szintű szakmai háttér áll. Több mint száz éve született meg az első könyv, amelyet rengeteg szakirodalom követett, és az utóbbi 10-15 évben a magyar szakemberképzés is felnőtt a feladathoz.

Az évszázados múlt és a felhalmozott szaktudás ellenére mégsem alakult ki egy olyan hatékony intézményes háttér, amely gondoskodhatott volna a szakmai ismeretek összegyűjtéséről, megszűréséről, fejlesztéséről és továbbadásáról. A tudást egyes kiemelkedő tudású szakemberek vagy munkacsoportok ápolták, de alapvetően eseményekhez, rendezvényekhez kötve. A tudás ápolása és átadása egy-egy táborhoz, edzéshez, továbbképzéshez kötődött, és így esetleges volt.

Az IST feladata, hogy az esetlegesség helyett egy bármikor megtalálható és elérhető, fizikailag megfogható, időben állandó intézetként ápolja a téli sportokkal kapcsolatos ismereteket, hogy a szakma ne csak egy-egy táborban, tanfolyamon pár napra felvillanó szalmalángként fejlődjön, hanem stabil, kézzel fogható intézményi alapon.

[ header = Előzmények ]

Előzmények

Létrehozását és működtetését a SKI C.U.L.T. szakértői végzik.  A hat szakértő a kb. tucatnyi kiképző oktató közé tartozik. Találkozhattunk velük a síoktatói vizsgatáborokban, a kétcsillagos vagy háromcsillagos síoktatóképzéseken, a szakelméleti napok előadóiként, a felkészítő táborok oktatóiként vagy a koordinációs táborokban.

Aki már látott látványos videókat a magyar síoktatóválogatott nemzetközi szerepléseiről, a lélegzetelállító formációs síelésről, akkor a legnehezebb, legkritikusabb pozíciókban jó eséllyel ott láthatta valamelyiküket, a csapatot pedig indulás előtt ugyancsak egy SKI C.U.L.T.-szakértő igazította el és várta a célban, hiszen ő volt a csapat vezetője az utolsó két Interski Kongresszuson (Pyong-Chang, Dél-Korea; St. Anton, Ausztria). 

A magyar síoktatóképzés rendszerének működtetésében és fejlesztésében kulcsszerepet játszottak 2012-ig. Az egyik SKI C.U.L.T.-szakértő dolgozta ki a háromszintű (síoktató* - síoktató** - síoktató***) képzési rendszert 2004-ben, ugyancsak ő volt a síoktató tanfolyamok szakmai vezetője, ő osztotta be az oktatókat, készítette el a tantervek szerkezetét, mondta ki a végső szót a lebonyolításban, osztotta be az oktatókat stb. Lényegében a magyar síoktatóképzés felépítésében, kialakításában és nemzetközi sikereiben az utolsó nyolc évben kulcsszerepet játszottak.

Az érdekvédelmi szervezetben való munka során folyamatosan kompromisszumok között kellett mozogni, hiszen a sítechnikai és oktatási ideált mindig el kellett helyezni a realitások adta keretek között. Például a carvinglécek megjelenése után hosszú évekig (több mint egy évtizedig) tartott a sítechnikák megértése és értelmezése, a hozzájuk kötődő oktatási módszertanok kidolgozása és tesztelése. Ugyanakkor nem lehetett ennek a munkának az ütemében továbbadni az ismereteket, hiszen figyelembe kellett venni, hogy a síoktatók nagy része csak háromévenként jár továbbképzésre (emelett voltak más tényezők is, amelyek lassították az újdonságok terjedését). Olyan helyzet állt elő, hogy a síeléssel kapcsolatos tudásbázis gyorsabban fejlődött, mint ahogy terjedni tudott a síoktatói körökben. Ez egyrészt jelentős feszültésgeket okozott (és okoz ma is), másrészt jelentősen lelassította a további fejlődési lehetőségeket.

2011-ben egy éles váltás történt az életükben, amely miatt eltávolodtak az addigi tevékenységüktől az SMSZ-ben, több idő maradt az amatőr síelők oktatására, bár még mindig maradtak kollégák, akik önkéntes alapon továbbképezték magukat segítségükkel. A szervezet jelentette keretek megszűnése hatására a korábban lefojtott újdonságok a felszínre törtek, és ráadásul adottak voltak a keretek, hogy működőképességük bebizonyosodjon. Kis túlzással egy év alatt akkora fejlődést sikerült elérni a sítechnikák megértésében és az oktatásuk módszereiben, mint a carvinglécek megjelenése után eltelt tíz év alatt összesen.

Ez a tudásbázis öltött testet a SKI C.U.L.T.-módszerben, és fog továbbalakulni a következő években.

[ header = A tudás kialkulásának folyamata ]

A tudás kialkulásának folyamata

Aki keveset tud, azt sem tudja, hogy mit kérdezzen.
Minél nagyobb a tudása valakinek, annál több kérdés merül fel benne.
Kérdések nélkül nincsenek válaszok.
A tudáshoz válaszok kellenek.
Tehát annak van esélye a nagyobb tudásra, akinek kérdései vannak.


Amikor egy táborban oktatunk, délben az ebédnél, lefelé a liften, otthon a szállláson és a vacsoránál, hazafelé az autóban egyfolytában a napközben felmerült benyomásokról beszélünk.
Minden síoktatás százával veti fel a kérdéseket.
Ezeket a kérdéseket nagyrészt az aznapi élmények inspirálják.
Amikor kezdőket oktatunk, a kérdések arról szólnak, hogyan lehet valakit elindítani a síelés útján.
Haladóknál a profi síelés finomságait kerülgetik a kérdések.
Síoktatók képzésénél arról beszélgetünk, hogyan nevelhetünk valakiből profi pedagógust.
Ha soha nem oktattunk kezdőket, nem tudhatjuk, hogyan kell elindulni a síelés útján.
Ha soha nem oktatunk haladó síelőket, arról sem fogunk tudni, hová kell eljuttatni a kezdőket.


Amikor kezdőket oktatunk, a kezdők kérdései merülnek fel többnyire.
Amikor profikat oktatunk, a magasiskola és az oda vezető út körül forognak a kérdések.
Amikor síoktatókat képezünk, a síoktatók formálása a kérdések központja.
A legritkábban oktatunk egyszerre kezdőket, profikat és képezünk ugyanakkor síoktatókat.
A kérdések így minden egyes táborban egy-egy zártabb körben mozognak.


Az IST legfontosabb érdeme, hogy ugyanazon tanfolyamon és időben van síoktatóképzés, kezdőoktatás és minden egyéb, ami adódik.
Az IST legfontosabb érdeme, hogy a leendő síoktató a tanfolyam elején megéli, amit egy kezdő átél.
Az IST legfontosabb érdeme, hogy a leendő síoktató sítudását úgy is kezeljük, mint egy haladó síelőt (már ha tud annyira síleni...).
Az IST legfontosabb érdeme, hogy a leendő síoktató élőben átéli, hogyan dolgozik és érez egy gyakorló síoktató.


Az IST célja és feladata, hogy egy fix helyszínen, a tél minden napján, a síelés minden témájában kérdések merüljenek fel.
És hogy a felmerült kérdésekre válaszok is szülessenek.
Mert a tudás ott gyűlik össze, ahol kérdések és válaszok vannak.